Chaz az egyik netes oldalnak adott interjút:

Revolver: A nagy szunet ami 2005-ben volt az egyetlen volt az LP 10 éves karrierje alatt..
Chester: A Meteora és Hybrid Theory is 2 éves koncertturnét hagyott maga után, vagyis elég sokat zenéltunk akkoriban/azelott. Nem voltunk valami boldogok amiatt, hogy a Warner így buntetett minket (talán a sok koncertezésért- gabo). Ez elég frusztráló idöszak volt. Ez olyan volt kb. "nah itt vagyunk, eladtunk 20 millió lemezt" de ök még mindig azt mondják nekunk "ez csak a szerencsén múlt". Eladtunk még 10 millió lemezt, hogy tudnánk ezt még jobban megerösiteni? (hogy nem a szerencsén múlt a sikerunk- gabo)

R: Egy írott interjúban a válásodról beszélsz. Ez az az idöszak amikor kivetköztél önmagadból?
CH: Én teljesen elvesztettem az eszem. A rákövetkezö 12-18 hónapban olyan voltam mint egy puzzle.

R: Ez mind egy napon kezdödött el vagy ez fokozatosan erösödött?
CH: A nap amikor ez kezdodott akkor volt, mikor már tudtam, hogy el kell költöznöm.

R: Az interjúnkban arról dumálsz, hogy elég keményen buliztál. Mire gondolsz a "bulizás" alatt?
CH: Ez jelentheti azt is, hogy sztrip-bárokba jártam és kicsit iszogattam. Jelentheti azt, hogy otthon ultem és csak néztem a parton a hullámokat egy Jack-kel és egy Cola-val. Bár azt is jelentheti, hogy 4-5 napon keresztul pia drogot, drog piát kovetett nálam az étlapon, csak, hogy minél jobban "ellazuljak". Azt hiszem a legnagyobb hangsúly akkoriban nem azon volt, hogy mit csinálok vagy kivel, hanem azon, hogy mindig legyen nálam valamilyen alkohol.. és elég sok volt nálam. Csak ott ultem egy gitárral a kezemben, részegen és dalokat írtam. Ha pedig részeg vagy és valaki megkérdi "nem szívunk el/nyomunk be valami eroset?" akkor te csak annyit mondasz "OK".

R: E kozben még a Live8 jótékonysági koncertre is el kellett menned. Milyen érzés volt?
CH: A Live8 valami nálam sokkal nagyobb dolog volt. Fontos volt és egy uzenetet is kozvetitett (tolem). De ezzel egyidoben a fejemben szélvihar volt. Egy másik dolog is volt amit megkellett tennem, ami szintén fontos és nálam nagyobb értéku volt.. [egy Music For Relief fellépés] Fogalmam sem volt arról, hogy mennyi pénz van még a számlámon. Csak egy kis lakásban éltem akkoriban. És ez kb. olyan volt "Hey, azt akarjuk, hogy menj el Thaifold-re a Music For Relief-et képviselve és beszélj a dolgokról amik a Cunamit kovették." Ember, a fénebe, nem tudtak egy másik balekot találni erre a dologra? Nincs egy ki***ott ruhám sem! Mindenem ott maradt az ex-nejem házában! Aki nem akar beengedni! Azt akarjátok, hogy menjek? Nincs egy kanapém sem! ..az élet **vára nem áll meg, azért mert te úgy dontottél neked egy rossz napod vagy éved van.

R: Mi tortént?
CH: Ha nem is akartad, mégis megtortént veled, ezt nehéz elmagyarázni. Az orvosom Klonopin-t írt elo a szorongásomra. Amit én huségesen mindig idoben bevettem, persze alkohollal nyeltem le. Ez az a két dolog ami simán kinyírhat téged, ha hirtelen abba hagyod oket szedni/inni.

A bal karom ki akart ugrani, a fejem pedig rángatózott. Eléggé zavarban voltam emiatt. Csak kevés ember látott így engem. Talinda (Bentley, Chester mostani felesége) meglátogatott, megvigasztalt és neki kidumálhattam magam, mikor elment felbontottam valami uveget és folytattam az ivást. Elég durva volt. Jópárszor kórházba kerultem. Végul leultem Talindával és pár emberrel a Dead By Sunrise-bol és azt mondtam "meg kell gyógyulnom". Egy nappal azelott, hogy elkezdtem a gyógyulásom azt mondtam "ez az utolsó napom így, élvezzem ki amíg lehet". De senki sem akart bulizni. Csak ultek velem egy szobában és bámultak. Elég szánalmas volt. Bevonultam a szanatóriumba, 30 napig ott voltam, majd kijottem. Három hét múlva újra ittam. Most már tobbet. Akkor a feleségem teljesen osszeroppant, felhivott mindenkit a Linkin Park-bol. Pár órával késobb mindannyian a házamban voltak. Elmondták mennyire szeretnek. Felultem egy repulore és vissza mentem a szanatóriumba.

R: Ez egy valódi kozbelépés/beavatkozás volt?
CH: Ja. Csak ott ultem és gondolkodtam, baszki.. bár csak ne kezdtem volna el újra inni. Visszamentem a szanatóriumba, és egy sokkal jobb helyre jottem vissza. Józan voltam kb. egy évig. Majd visszaestem. Rogton visszamentem a szanatóriumba. Hét hónap múlva megint visszaestem. Elég "fárasztó" volt.

R: A Dead By Sunrise albumhoz a demókat még 2005-ben felvetted. Volt valamelyik dallal gondod, mikor 2008-ban újra a DBS albumon dolgoztál?
CH: Például a "Let Down". A dalt a válási eljárásom kozepette írtam meg, a dal pont arról szól. Amikor felvettem a demóját nagyon jó volt. Újra megismételni azt évekkel késobb a studioban nehéz volt, mert akkor már újra nős, boldog és sikeres voltam. Nehéz volt visszamennem azokba az idokbe, mert már nem tudtam átérezni azokat a dolgokat. Már nem éreztem azt az elkeseredettséget. A dal végso verzióját nehéz volt felvenni, mert nem tudtam magam lelkileg olyan mély szintre juttatni.

R: Ha most meghallgatod a lemezt, egy új embernek érzed magad?
CH: Tudom, sokat beszélek errol, de elég sok dolog megváltozott az életemben. Csináltam a Linkin Park-kal egy szuper albumot, csináltam a Dead By Sunrise-zal egy szuper albumot. Jó apa vagyok, jó férj, sok barátom van. Meg is halhattam volna vagy csak ihatnék tovább. És kitudja, hogy végezném. Szerencsére ez nem tortént. Zenélhetek tovább